Faktoidok - igaz ami igaz?

sincomi · Mester Csatlakozott: Aug 06, 2007 Hozzászólások: 361

Féltékenység

Egy kínzó faktoid

Egy pasival
ott megláttam
s a képzeletemben
egy történetet kreáltam
egy kis jelenet
egy semmiség
de a történtekhez
untig elég

így képzôdik...
az életünkben
egy kis mosoly
félreértjük
s majd elvérzünk
egy hatalmas
az agyszellem
elleni küzdelemben

netkobzos

sincomi · Mester Csatlakozott: Aug 06, 2007 Hozzászólások: 361

Tanárverés

Elôzmények

Mielött a tanárverésre kerül a sor elkezdôdik az "osztályharc". Valamelyik tanuló – vagy Pistikével az élen - és még néhányan közösen feldúlják a bútorokat. Nagy a kiabálás mindenhonnan. A tanár bejön, megpróbál rendet teremteni de persze nem tud – mintha ott sem volna. Miután a lázadók egy kissé kifáradtak megkezdôdhet az oktatás. De bekiabálnak és mindenki rájuk figyel. Itt tanítani képtelenség, tanulják meg otthon és kapnak házi feladatot. Ez ellen is lázadoznak. A tanár már lassan felhasználta minden jószándékú energiáját és ilyen állapotban már ô is csak kiabálni képes. Ezzel még jobban felhergeli a lázadókat de egyúttal az egész osztályt. Ilyen állapotban nyugalmat teremteni szinte már lehetettlen. Kitör a kaosz és mindenki ronhanni kezd kifelé a teremböl a csengetés hallatára – lezárul a feszültség és mindenki fellélegzik.

A második jelenetben a kikészült tanár beveszi a fejfájásra spórolt tablettákat. Görcsös a gyomra a WC-n ül, azután megiszik egy kávét és elszív néhány cigarettát. Ez egy picit megnyugtatja most. Azt reméli hogy majd valahogyan átéli a következô órát.

De ekkor tévedett mert köszönet a technika fejlôdésének, olyanképpen, hogy az ártatlan Pistike már értesíteni tudta az anyját a mobilján hogy nagyon rosszul bántak vele. - Hát majd én megmutatom! Mit képzel ez a...! Hogyan merészel így bánni a szegény fiacskámmal...?!

netkobzos

sincomi · Mester Csatlakozott: Aug 06, 2007 Hozzászólások: 361

Choppingstopp

Igaz történet. Hatalmas az érdeklôdés

Hamar megjelenedik egy könyv itt Svédben, már a címe is felkelti a közönség érdeklôdését. A cime: Ezt a könyvet ne vedd meg. - Furcsa ilyet eladásra bocsájtani de megfog történni.

Persze már a címe is felemelte a nép érdeklôdését – egy hirdetés alapján - jóval az eladása kezdete előtt. De ez még nem elég. Megtudtuk azt is hogy a könyv nem egy fantázia mûve hanem gyakorlat azaz igaz történet. A szerzôje ugyanis elhatározta hogy egy évig nem fog choppingozni és tulajdonképpen errôl az életérôl szól majd a könyve.

Ráadásul még az is hozzátartozik a történethez hogy ez a valaki egy nô volt, az aki ezt önmagában elhatározta, és az ô viszontágsáairól írta meg a könyve. A szerzô neve: Ann-Christin Gramming, eddig ismeretlen szerzô.

A siker már úgy látszik teljes mielött megvehetnénk a könyvét. - Micsoda marketting!

Különös jelenség ez ekkor, amikor az érdeklôdés más iránt terelôdik pl hogy mennyit ér a királynô bugyija stb. És amikor a kor jellemzôje is talán a bugyi alá nézni akarat. Pedig garantálom hogy ott nincs semmi különös – no,de ezt mindenki tudja. Ha csak nem az a tény érdekes hogy onnan bujtunk ki a világra valamennyien. Mindenki keresi az eredetét/gyökereket.

Az érdeklôdôket, akik úgy érzik hogy rossz pályát választottak azokat várja a szülészet. És a könyvet remélem lefordítják magyarra is.

netksobzos

sincomi · Mester Csatlakozott: Aug 06, 2007 Hozzászólások: 361

Budapest - szebb lehet!

A megszokottság hatalma ellen

Budapestiek
csak maradjatok
türelmesek
mert megszoktátok
már az ilyet

falifirkás
tâmadások
torlódások
a kutya fügébe
taposások

megbróbáltok
elôrelépni?
de megszoktátok...
sokkal könnyebb
hátra csúszni

elôrelépni?
azt mond hogyan
ha megszoktad
akkor marad
és lesz olyan

netkobzos

sincomi · Mester Csatlakozott: Aug 06, 2007 Hozzászólások: 361

A hátrányos helyzetûek

"Minden embernek egyforma joga van a föld hátán járni, a levegôt szívni, az istent apának szólítani.- Gárdonyi Géza.

Hol kezdôdik a hátrány? - Mit tehetünk a jogainkkal?

Amikor ezt a fogalmat használja a média általában a cigányokra utal. Csaknem olyannyira gyakori az erre való utalás amire úgy érzem hogy kisajátított lett a kifejezés az ô számukra. De mindegy, lehet hogy félreértettem.

Ugyanis nemcsak a cigányok hátrányos helyzetûek. Én is voltam az pedig nem vagyok cigány. És mivel nem vagyok szakos sem és szociológus csak magamról tudok szólni.

Laikus szemmel minden újszülött hátrányos helyzetû. Ahhoz hogy fejlôdni tudjon a környezet/család lehetôségeitôl függ majd elsôsorban. Nos, szeretettben volt részem bôven de a tudatlanságban és a szegénységben is. De nem is a szegénység volt itt a fôprobléma. A szegénység miatt senki sem lesz rossz állampolgár gondolom én. A fôprobléma amely nagyban volt meghatározó az volt a tudatlanság.

Csak egy rövid példát erre. A parasztok ekkor egy olyan fajta szôlôt termesztettek a vidéken amely borából "buták" lettek. A "buta palóc" és a "buta paraszt" megjegyzések talán innen erednek. Mit tudtam én errôl és mit tudott apám. Az apám bor fogyasztása már genetikailag is befolyásolhatta, már a születésemkor, az én képességeimet/fejlettségemet. - Rossz a gyerek, mondogatta anyám mert nem bírt velem. - Miért volt ez?

A tudatlanság eredményeirôl – már a kis koromban - sokat tudnék mesélni.

A hátrányos helyzetûeknek szerintem sok oka van de a tudatlanság a legnagyobb. A jogaink tudatában vergôdni...

netkobzos

sincomi · Mester Csatlakozott: Aug 06, 2007 Hozzászólások: 361

Hátrányos helyzetûek3

A pénz nem minden – pénzem sose volt

Rendben van, hogy vannak jogaim is mint hátrányosnak, de:

1.érvényesíteni ezeket tudás/képesség nélkül nem tudom
2. kicsit rossz íze is volna, ha csak a jogaimat feszegettem volna, mint kisgyerek, pedig miért ne? - Mert több pofontot kaptam volna.

És mert a mai eszemmel is most rossz izûnek tartom ha valakinek csak azon jár az esze hogy a jogait érvényesítse. Mert úgye olyan ország nincsen ahol csak jár valami. Az ilyenek önmagukat csapják be, mert ha butus vagyok akkor honnan tudjam azt hogy mi a jó nekem vagy mi lenne a legjobb. És ezt honnan fogom megtudni ha éppen a tudás nem érdekel?

Tehát egyszerû paraszt ésszel a tudást tartom a legfontosabbnak. Persze a mindenki számára is nehogy rám tapossanak. Valami olyan tudást amely persze megbízható is. Mert ha szeretô/jóakaratú vak vezet vakot akkor is...

De itt megint egy bökkenôhöz értem. Ha hátrányos helyzetû vagyok mert a nova-féle rossz bort fogyasztottam és ezzel megmérgeztem az eszemet és akkor, akkor mi lesz? Hiába megbízható a tudási anyag/információ, mégsem tudom felfogni/befogadni/felszívni/alkalmazni.

- S az iskolában? tudom hogy tanítani akar a tanító bácsi, de nekem – bármennyire is karom – nem megy fejembe – az alapvetô fogalmakat sem ismerem. Ehhez hozzátartozik az is hogy szlovák volt az anyanyelvem és az iskolában magyarul tanítottak. S ha nekem ott kell ülni hosszú napokat anélkül hogy értek valami – persze ezt eltúloztam – mit csinálhatok mást mint amit nem szabad és ami rendetlenségnek számít. A tanító pedig mert felidegesítettem – nem várat magára – hanem felpofoz. Fuccs a jogaimnak sôt úgy érzem hogy igazságtalanok... mert akkor joga is volt hozzá, mert mindenki azt hitte – a tanulótársaim is - hogy rossz vagyok. No most itt az írás utolsó csattanása:

1.A tudatlanságom tehát – szerintem – megbocsájtható volt és hozzáértést követelt, mert mit tehetnék én mást? Ugyanakkor senki a környezetemben nem érti a jelzéseimet!
2.A tanító tudatlansága – mert annak tartom – pedig nem bocsajtható meg. Hogyan tud segíteni engem ha felpofoz? - Otthon sem mertem volna elmondani mert akkor még többet kaptam volna.

Ha rossz agyerek – azt mondják – hogy a szülô feladata nevelni. Köszönöm szépen, egy szülö azt teszi amit tud és ha képtelen másképpen akkor felpofoz stb. Hát én örülök hogy nem a szüleim neveltek teljes mértékben hanem hogy egy kollégiumban nevelkedtem tovább. Szerintem ez az idô a kollégiumokban nagyon hasznos volt a számomra.

Így utólag értem hogy sok volt köröttem a jóakarat s a szeretet de ezekkel nem megy az ember sokra. A szeretet/jó akarat tudatlansággal vegyülve nem elég.

netkobzos

"A magyar ember ilyen: Egy felessel kezdi és egy felessel végzi." - egy magyar szinész

"Ments meg istenem a szinészek tudásától" - netkobzos

sincomi · Mester Csatlakozott: Aug 06, 2007 Hozzászólások: 361

Szépítgetôk

Egy fontos felmérés hiányzik. Mire tanítják a szûlök a gyermekeiket a gondolkodás tekintetében?

Vannak az úgynevezett szépítgetôk pozitív és negatív értelemben. Az anya szépítgeti a gyermeke tudását, képességét stb. Ez így van rendjén a nevelés folyamatában. Mivel nem szabad bizonytalanná tenni a gyermeket és a nevelô jól tudja ezt. Erre a szépítgetô funkcióra igen nagy szükség van a nevelésben.

Azután vannak a takargató szépítgetések. Az ilyen szülô talán szégyenli a gyermeke rossz tulajdonságát/tevékenységét stb és nem akarja elismerni vagy pedig tanácstalan. Gondolja talán hogy majd a jövôben valahogy megjavul – megjön az esze. Reménykedik hogy az majd talán önmagától/az iskolában stb bekövetkezik, s majd eljön a várt javulás. Lehetséges hogy ez így is lesz.

"A realitásra kell nevelni a gyermeket"
de hogyan és mikor? Szépítgetésekkel azonban erre sohasem megy. Azzal sem, hogyha már a kiskorától kezdve – a meggyôzô beszélgetések helyett – a mesékre koncentrálunk. Azok akik szenvedélyesen lottóznak pl bizonnyal a mesék világában nevelkedtek fel; mert arra várnak hogy majd egy nyeremény majd egy tündéri módon megszabadítja ôket minden terheiktôl és boldogan élhetnek majd tovább. A lottóláz olyan méreteket is ölthet hogy életüket és szeretteik életét tehetik tönkre. - Talán igy van, de erre nincsen felmérés.

Hová akarok tehát kilyukadni? A neveléshez a szeretett mellett tudatos nevelési módszerek is kellenek. (A szeretett az a közeg amelyben a nevelés folyik. Nem helyettesítheti a nevelést).

A módszerek között szerepelnek a gyakorlatiak – helyrepofozás módszerével - de vannak olyanok is amelyek a gondolkodást tûzik ki célul. Éppen ezt az utóbbi módszert nem alkalmazzák a szülök egy tudatos módon, gondolván hogy a gyerek mégsem érti - pedig a gyerek többet ért mint a szülôk gondolják.

Arra kell figyelni hogy mi lesz majd a gyerekkel ha már a kiskorába azt tanulja meg hogy minden azaz a jövôje a szerencsén múlik. Úgyis úgy lesz mégis minden ahogy lesz gondolván (a predesztinációban/sorsban való hit alapján). Vagy mint a mesében, majd rendezôdik minden magától csak várni kell a felszabadító nyereményre... stb.

A nevelés legfôbb célja lenne – éppen amivel talán keveset törôdünk/elhanyagoljuk – a helyes gondolkodás betanulása a legfontosabb. - Vannak kiváló szakképzettek de tönkrementek mert az életrôl rosszul gondolkodtak.

Mire (milyen gondolkodásra) tanítják a szülôk a gyermekeiket? Van errôl valami felmérés?

netkobzos

sincomi · Mester Csatlakozott: Aug 06, 2007 Hozzászólások: 361

Szépítgetôk2

Amikor elkerülik a legfontosabbat

Szépítgetjük a ruháinkat, arcunkat, otthonunkat, udvarunkat stb. Ezek mind pozitiv dolgok. Benne van ez – hogy szeretjük a szépet - a lényünkben. Talán innen származik az is amikor szépítgetünk akkor is amikor nem kellene.

A szépítgetôk ismeretes érvelései – ha baj van a fiatalokkal – a következôkre hivatkoznak.

1.a környezet szerepére
2.az anyagi helyzet szerepére
3.az öröklôdési fakktorokra

Mindezek a befolyások/csoportosítás ténylegesek de ez a felsorolás lehetôvé teszi a szépítgetés folyamatát is. Egy nagyon fontos tényezôt lehetséges ugyanis kihagyni a magyarázatokból – egy aktuális esetben - és ez a gondolkodásmód szerepét. Persze, a felsorolt tényezôk között ott van/megbújik a gondolkodásmód is de oda jutva nem kerûl kiemelten sorra annak megvilágítása. Valami miatt oda jutva – pedig ez az egyik legfontosabb tényezô - már mint tabu és nem beszélnek róla. Megérintik ugyan azzal hogy alapjában itt az értekrendrôl van szó de hogy ez az értékrend - az aktuális esetben - miben rejlik arról hallgatnak a szépítgetôk.

A legfontosabbról tehát nem beszélnek, vagy elkerûlik mintha lényegtelen volna. Pedig engem gyakran éppen az érdekel hogy hogyan gondolkodott egy elkövetô amikor elkövette a kegyetlenséget. Amikor az újság ismerteti a történteket akkor azt a benyomást kelti bennem hogy az ujságíró durván szépítget. - Tilos ezt megtudni?

Ha egy gyermekbôl törvényszegô lesz, miért gondosan elkerûlni éppen azt – a gondolkodásmódja - ami oda vezette ôt. Amikor tulajdonképpen a gondolkodásmódja az érdekes mert azt megtanulta – ez nem született tulajdonság - valahol amely a mozgatórugója lett. S ha ez kiderül csak akkor lehet eredményesen tovább lépni. Hol tanulta? Kitôl tanulta? kérdések is olyanok amelyek eredményesebbé tehetik a segítés módját, hiszen segíteni akarunk rajta, de így hogyan?

Bárhogyan is megszólíthatod/büntetheted de ha nem változik a gondolkodásmódja akkor tulajdonképpen marad minden a régiben, nem?

És ha netán mégsem akarna megjavulni akkor is jó ha megtudjuk állapítani hogy miért tette? Mert ha segíteni nem tudunk – ebben a pillanatban - akkor azon kell gondolkodnunk hogy miért nem tudunk.

netkobzos

sincomi · Mester Csatlakozott: Aug 06, 2007 Hozzászólások: 361

Szépítgetôk3

A magyarok tév hiteirôl még nincsen megjelent könyv. A kibontakozás elsôsorban csak a gondolatoknál kezdôdhet. Mely gondolatok azok amelyek hátrálnak? - Hány fatalista van M-on?

Szépítgetünk
hogy szép legyen
a házunk körül
és a kertünk

de ha fejünk
tele van gazzal
akkor bizony
egy kis baj van

A legnehezebb mindég a fejünkben létezô gyomokat kigyomlálni. Semmire sem vagyunk olyan féltékenyek mint a véleményeinkre. Nagyon régi, csaknem ôsi a gondolatvilágunkban a fatalizmus, különösen bizonyos rétegekben.

1.Elég ha... nekem ez úgyis jár
2.Minek sportolni...? Ùgy sem érek rá.
3.Majd megjön az esze ha felnô
4. Remélem szerencséje lesz.
5.A sors/isten akarta hogy így legyen.
6.Majd az isten megboszájt.
7.Szegénynek születtem...
8.Majd lesz ahogy lesz.
9."Ha iszol meghalsz s ha nem iszol akkor is meghalsz"
10.Én csak nyugodtan szeretném nevelni a gyermekeimet

És sorolhatnám. De mennyire meghatározóak az ilyenfajta fatalista gondolatfoszlányok a mai életben? Tudunk mi errôl valamit vagy nem érdekel a dolog?

A fatalizmusról

Az izmusok közül a fatalizmust is a faktoidok közé sorolhatnám

A fatalizmus szerint az embereknek nincs saját akaratuk, a cselekvésük elôre meghatározott módon (predesztinációs/sors alapján) történik. Egy robothoz hasonlóan cselekednek lehetne mondani.
- Mások azonban hangosan tiltakoznak e felfogás ellen.

Egy fatalista a sorsra bízza a jövöjét. A tanuló ilyenkor nem befolyásolható hogy tanuljon. Elöször a gondolkodás módján kell segíteni. - Nem ôt kell nevelni – sarkalatosan fogalmazva - hanem a gondolkodását!

A fatalizmus eredetérôl született több vélemény. Az egyik szerint már a szuniták egyik teológiai (asharitok) csoportja hitt régen ebben a tanban. Valószínû a sokistenes talajon képzôdött, amikor az istenek feldarabolták a feladatukat/specializálódtak és mindegyikre volt szükség valamiképpen. Avagy minden bajból volt egy isten amelybôl kihúzni tudott. - Pontosabban nincs tudomásom az eredetérôl.

A mi értelmünk és lelki ismeretünk szerint az életünk azonban részes. Nem sokat tehetünk pl az öregedést és a halált illetôen stb, de van saját akaratunk is amelyet szabadon alkalmazhatunk bizonyos korlátok között. Az akaratunk tehát több oldalról kontrolált.

acsai netkobzos

sincomi · Mester Csatlakozott: Aug 06, 2007 Hozzászólások: 361

Szépítgetôk4

Az ember legnagyobb ellensége a gondolkodásában rejlik. Talán egy nagytakarításra volna szügségünk.

A kommunisták
szépítgették
az 5-éves
hôsies tervet

ha maradtak még
rossz elvek
tegyük a kukába
az agyselejtet

A fatalizmus lélektana

Ezt olvasom egy svéd honlapon. "Az emberek egy része utálja a kötôdéseket/elvárasokat és azzal akar foglalkozni ami neki tetszik. Ugyanakkor persze felelöségvállalás nélkül. Ezek az emberek kapnak igazolást a fatalizmusban (determinizmus). Ennek alapján magyarázzák tetteiket azaz ezzel a filózófiával védekeznek ha úgy tetszik."

Ugyanakkor ehhez abban a hitben élnek hogy az Isten szabad akaratot adott nekik, azaz szabad akarattal vannak felruházva/teremtve és ôk persze csak ezt alkalmazzák. "Ilyen vagyok ész kész!"

Egy ehhez hasonló effektivebb védôfogást a cselekvéseik igazolásához nehéz elképzelni. Mialatt ez a filozófia teljes védelmet ad a morális tartásukban még ellened is fordíthatóak, mert úgy vélekedhetnek hogy ôk az igazság igazi hordozói.

És mi az ami megnehezíti ahogy mégis elôkerüljön az igazság?

A jelenlévô érdek!

Ha egy egézséges és józan nemzett akarunk lenni akkor elôször is ezeket a fatalistaféle gondolatokat kell leküzdeni. Nem a cigányt vagy a lakástalant kell elitélni elsôsorban hanem annak fatalista gondolatait ha ez az oka a helyzetének.

Miért?

Mert a fatalista gondolkodásában bújik meg az ellensége önmaga ellen. A saját maga érdekei ellen gondolkodik tulajdonképpen a fatalista.

1.Rossz alapon itéli meg helyzetének az okát.
2.A társadalomban véli megtalálni az ellenséget.
3.Ez a sorsuk gondolják és ebbôl nem lehet kimozdulni.
4.Egy áldozat szerepét játsszák.

Ha önmagad ellensége lettél akkor hogyan segíteni rajtad? Ha nem érted meg gondolataid súlyát akkor csak a megfélemlítés lehet talán az egyedüli eszköz.

És azok akik fenyegetnek sem értik hogy mi a helyzet valódi oka. Ilyenkor rosszabbra fordulhat a dolog amelyek ellenségeskedéseket szülhetnek, a helyet hogy a gondolkodás módját megismernék és az az ellen küzdenének.

Aki egy fatalistát megtudja szabadítani a gondolkodás módjátol az igazi segitséget jelenthet.

acsai netkobzos

sincomi · Mester Csatlakozott: Aug 06, 2007 Hozzászólások: 361

Szépítgetôk5

A festô festi... de már más ül ott elötte

Ébredj már fel
nem ez a határ már
igy nem tudod
hogy innen
vagy a határon
túl vagy-e már

szabadabbak lettünk
de több lett a határ
erre nem gondoltunk
hogy a szabadságunk
ezzel is jár

netkobzos

Valahol olvastam valami szellemeset, hogy nem mindegy, hogy ha sürgôs a dolog, akkor a WC-ajtó melyik oldalán állunk. Ilyenkor egy zárt ajtó a határ. Elôfordul hogy szépítgetnek az egyik oldalán és dühösködünk a másikon.

Egy határ váratlan felismerése ilyenkor nagyon bosszantó lehet.

Vannak határok amelyeket mi személyesen a képzeletünkben állítunk fel és rögzítünk. Itt is dühösködünk ha észre vesszük hogy talán a rossz oldalon várunk. Vannak akik ilyenkor azt állítják hogy mi mégis eredménytelenül nyitott ajtókat döngetünk. A határ amit elképzelünk a valóságban már nem létezik. - De a valóságban több határ is létezik.

A cigány és nem cigány, fasiszta vagy nem fasiszta, kommunista vagy nem kommunista ajtók is ilyenek. Az ajtók most már nyitottak és máshol zártak több határ húzódik meg itt is mint mint ezelött.

Ha éber vagy akkor belátod hogy a határok nem mindég ugyanazok hanem elmozdultak. Egyszer volt autonóm országhatár (lett jelképes) amely felhigult nemzetté és most már a szórványosokat is képes befogadni. Hatalmas történelmi változások ezek. (Más vonalon pl az erkölcs vonalán most a határok inkább eltünni vagy sokasodni látsznak.)

Nemrégen létezett egy nagyon erôs az úgynevezett vasfüggönyhatár de megszûnt, újabban felhigultak az autonóm országhatárok az egész Európában és lettünk európaiak. Egyesek keresik az identitásukat valahol a történelemben/az autonómiában pedig a változások a jövôt illetôen fontosabbak, s ha akarjuk s ha nem, megváltozott sokak identitása is ebben az irányban.

Mi az ami megváltoztatta a határokat? Látszólagosan korábban a háborúk okozták - a mostaniakat is gondoljuk, mert úgy volt régen – de hol vannak a teljes autonóm országok európában. Háború nélkül tüntek el. - Háború nélkül tünt el a hatalmas Szovjetunió.

Az izmusok idôszakában azonban azok játszották a fôszerepet. Ujabban az izmusok fellegvárai elestek vagy meggyengültek. A világ térképe azután megváltozott. Ujabb határok – a demokráciák és a nemdemokráciák születtek.
Az országon belül is uj határok keletkeztek – jobb és a bal oldal. De ez a határ is ideiglenes. Eddig a szocialista eszme jelentette a határt de mi képezi majd az új határt? A pártok közelednek egymáshoz és mindjobban a demokráciát hangoztatják.
A határ nem az elvek szerint húzódik majd meg hanem talán a vélemények/demokratikus erôk/érdekek szerint.
És valami mégis majd jön a demokrácia után is. - De remélem errôl valamely szakos is megírja a véleményét, mert az alulírott netkobzos is csak egy laikus.

A régi létezö ellentétek tehát a jövö tökrében már ellazulni látszanak. Eltolódások várhatók ,míg meglesz az új egyensúly. Csak mint egyre csökkenö hullámok a történelem színpadán jelennek még meg. - Nehéz lépést tartani a fejlôdéssel de muszáj.

acsai netkobzos

sincomi · Mester Csatlakozott: Aug 06, 2007 Hozzászólások: 361

Hátrányos helyzetûek4

Apám módszere

Az akaratom ellenére
kényszerültem
a munkára
hogy majd a jóllét
eljön végre
valahára

Mert mi történik ha a környezet amelyben élni kell, de megteremteni amit akarsz, abban nem vagy erre eredményesen képes. Ha saját magam nem tudok haladni/megbírkózni a felbukkanó új követelményekkel s azokat felismerni, mert azok bizony csak szaporodnak az idô folyamán, akkor.... - Ilyenkor valamilyen irányvételre, már az ember kiskorában is van szüksége.

Mivel a faluban sok cigány család volt láttam hogy azok gyerekei sokat játszhattak és naponta azt csináltak amit akartak. Èn is ezt szerettem volna. Persze még szegényebbek voltak mint mi pedig nekünk sem volt vasárnapi ruhánk, és mi sem mint ôk sem, jártak a templomba. Azt hiszem szégyeltük magunkat ott mutatkozni a rossz ruháink s a szegénységünk miatt. A pap talán mondta hogy "nem számít" de azt tudta ö is hogy igenis számít.
Annyit azonban megértettem – két templom is volt a faluban – hogy az istentiszteletek után semmi új dolog nem történik. Az egyház valahogy a magáért/nem miértünk van - onnan nem lehet segítséget kapni. Hiszen a cigányok akik már régen ott laktak, velük sem tett valami érdemlegeset a vallás. Az egyház nem tudott mit kezdeni velük – vagy nem akart? Mintha elkellett fogadni hogy

a szegény maradjon szegény
és ez talán
így van rendjén

Az apám azonban azt mondogatta hogy nekem bizony – nem imádkozni - hanem tanulni kell ha nem akarok szegény maradni. - De hát ezt hogyan tette hogy megvalósuljon?

Hogyan csinálni hogy legalább akarjak volt persze az elsô lépés.

Jobb életet élni
persze hogy akartam
de akarni nem elég
ha nem tudom hogyan!

Ha most feltámadna és megkérdeznéd ôt hogy ki nevelt engem, majdnem megsértôdne. Hát persze hogy ô volt az – ki lehetett volna az másképpen? És belátom, én is most – mert akkor nem voltam annak a tudatában – hogy mégis ô volt akkor a helyzet magaslatán és helyesen tette azt amit helyzetünkben tenni lehetett. A mai pszihológusok sem tudták volna jobban – talán inkább lebeszélték volna ôt a módszerérôl. Mert nem kell ott pszihológus, mert ha másképpen nem megy akkor – az apám gyakorlata szerint – egyszerû és kézenfekvô volt a megoldás.

Az apám ugyanis gyakorolta a saját módszerét és sikerült. Nem volt könnyû elfogadni de mivel hátrányos helyzetû voltam és ennek tudatában sem voltam eléggé, azaz hogy miért – de ô jobban tudta megitélni hogy most mi szükséges. De azt persze éreztem hogy szegények vagyunk és az apám megtanított – rám kényszerítette a belátást - hogy ez így is marad ha nem tanulok. Nem az okokat kell keresni hanem kimászni valahogy a szegénységbôl. Szegény maradni persz én sem akartam. Innen azonban meg kell tenni a következô lépést is. - Játszani módszerrel ez nem megy.

A módszere egyszerû volt mint már említettem azt. Dolgoznom kellet – felelôséget vállani - és ha nem akkor legalábbis engedelmeskedni.

Mert hát tesvéreim is születtek és azokat bizony nem volt könnyû foglalkoztatni a sok munka miatt a határban. Nekem kellet szórakoztatni ôket hogy ne sírjanak. Egyszer megelégeltem a dolgot és elszaladtam tôlük a vasúti vágányok felé. Hát ez igen rossz választás is volt mert felhergeltem az apámat aki megijedt hogy ha jön a vonat és... De hiába kiabált s a vonat helyet ô jött és alaposan elpaskolt.

Azt hiszem errôl nem kell sokat szónokolni és tudományosan bizonyítgatni hogy akkor ez egy bevált módszer volt. Hogyan máskülönben szót érteni a gyerekkel, ha nem lehet? - Ha van/lett volna jobb módszered akkor elô vele, és mindenki örülni fog!

netkobzos

sincomi · Mester Csatlakozott: Aug 06, 2007 Hozzászólások: 361

Mi a halál értelme?

Az élet értelmérôl való kérdést gyakran feszegetjük de a...

Napjainkban egyre gyakrabban napirendre kerül a halál kérdése. Könyveket írnak róla. Beszámolókat hallunk s a fantázia is nagyban közrejátszik. Például itt is e könyvben amely cime magyarul "Egy majdnem halott ember" és amely máris az érdeklôdés tetôpontjára küzdötte magát. - Mi a halál értelme?

Feltehetôen merész már ez a kérdés is; lehet-e valaki majdnem halott? S ha már itt vagyunk akkor azt is kérdezhetjük hogy beszélhetünk-e olyasmirôl mint félig halott vagy csak 10%-ig halott stb?

Az irodalomban tudjuk hogy van ilyesmi. Amikor példaul egy asszony azt mondja a férje halála után hogy mint özvegy csak félig él - teljesen megértjük.

De hagyjuk az irodalmat. Már a valóságban is létezik az ilyesmi csak akkor más a neve. A túlhízottakról olvastam mondják hogy kevesebbet teljesítenek és hamarább meghalnak. Ami a biztosításukat befolyásolja, pl az életbiztosítást.

Hát ha ez hamar így lesz akkor mint mondjunk a betegekrôl, öregekrôl stb.

S ha már eddig eljutottam akkor honnan tudod hogy nem vagy félhalott ha drogozol? Könnyen megérthetô ez a kérdés ha az AIDSZ betegségre gondolunk azaz az olyan betegségekre amelyek tudjuk hogy a halállal végzôdnek. - És mi ekkor a halál értelme?

Nos ebbôl statisztikát/mérést is lehetne készíteni. Attól függôen hogy mihez viszonyítjuk az életkorunk hátralévô reszét, annak minôségét az adott viszonyok között. Remélem hogy valakinek lesz majd ideje ezt kiszámolni és megjeleníteni az oldalon. A kérdésekre felelve ott példaul megtudhatnám hogy hány százalékosan vagyok halott.

De vissza a könyvhöz: Edwardsons: Natan död man. Egy régen meghalt leánykáról szól. Esete befolyásolja azokat akik élnek és többek között azon tépelôdnek hogy mi volt a halála értelme.

netkobzos

sincomi · Mester Csatlakozott: Aug 06, 2007 Hozzászólások: 361

Kényes cigány ügy – laikus szemmel.

A közvélemény mindég kollektíven büntet. Ez nem helyes, de ez így megy, meg kell szokni, vagy tenni kell valamit. Ez az jelenség egy régen ismert következtetési folyamat.

"Buta paraszt
buta tót!"
de csak addig
míg buta vót.

A kollektív büntetés problémája az hogy nagyon gyakori, egy túlzott általánosítás. Ha én mint ismert magyar törvényt sértek itt svédben lehetséges hogy a magyarokról generálok rossz véleményt a nép között. - No, ilyenek a magyarok! Egy magyar hotelból, az ott vendéglô svédek, egy reggel meztelenül futottak ki hogy fürödjenek a Dunában ami megbotránkoztatott azokat akik látták. Én nem láttam, de a hírük igen rossz lett, mert hozzám is eljutott, s hát hogy "ilyenek a svédek? " - A politikai pártok között is burjánzik a kollektív büntetés pl a pletyka szintjén. A kollektív büntetések nagyon gyakoriak a különbözô közösségek között. A magyarok kollektíven büntetik a cigányokat és a cigányok a magyarokat is – errôl sajnos kevés szó esik.

Ha egy cigány lop és az elôitéletek szerint a cigányok lopnak akkor még egy lopás megerôsíti ezt az elôitéletet. Persze ez igazságtalanul éri azt a cigányt amely nem lop hanem becsületesen keresi a kenyerét.

Ha az ember elrontotta hírét – bárki is legyen is az, vagy bármely család/csoport/közösség tagj stb – akkor sok ídôbe telik az is amíg megváltozhat a híre. (Persze elrontani mindég könnyebb valamit.)És ezt a változást csak a csoport/közösség maga tudja megtenni. Pl a cigányok hírét azzal hogy sohase/vagy csak ritkán lopnak és rendesek, akkor egy idô után megváltozhat a kollektív vélemény róluk. - Az egyfajta hovatartozás, ha jó vagy rossz történik, mindég a közösséget is érinti. Ha valakinek ez nagyon terhes akkor ki kell lépnie a közösségbôl. - Nagyon rossz vélemény alakult ki példaul a muzulmánoknál - amikor a keresztények között dúlt a háború. Most pedig a muzulmánokról keletkeznek elôitéletes vélemények a terrorizmus miatt.

Magasabb szinten

Egyedül vagyok
gyenge és árva
talán a hatalom
helyzetem meglátja

A kollektív büntetés elvét nemrégen gyakorolta a fasizmus és a kommunizmus.

Az állampolgári szinten ma már nem számít hogy valaki cigány-e vagy tót, palóc, bevándorolt, kommunista stb egyenlôen kell hogy legyen elbírálva a törvényszékben. A svéd törvényszék sem kérdezi hogy hová tartozol, milyen a vallásod, etikai hovatartozásod, csak az számít hogy a törvény szerint tettes vagy-e vagy sem. Ezen a szinten másképpen nem lehet.

Egy közösséghez való hozzátartozást nem lehet mint érvet felhasználni a törvényszék előtt. Ha elôfordulna akkor sem vesznek tudomást róla.

Ha én ellenben azt állítanám hogy engem pedig azért büntettek meg mert külföldi vagyok stb, az lehet az én véleményem és ezt tiszteletben is tartják, mert ehhez megvan a jogom. De a döntésnél nem veszik figyelembe.

A bíróság feladata hogy igazságosan döntsön a törvény szerint a kisebbségi, etikai, vallási stb hovatartozás mérlegelése nélkül. Persze az sem különös ha egy kisebbség véleménye más lesz, de ez nem befolyásolhatja a döntést.

Ha én tehát ellenzem, mondván hogy engem igazságtalanul itéltek el, és azt azért mert külföldi vagyok vagy magyar stb az persze lehet az én véleményem vagy azoké is akik engem támogatnak. A törvényszék tiszteletben tartja a véleményemhez való jogomat de nem veheti figyelembe a döntésnél.

Ha cigány vagy és úgy érzed hogy a bíróság azért döntött ellened mert cigány vagy akkor ehhez a véleményedhez megvan a jogod.

Ha mégsem tudsz megbékülni a helyzettel akkor a médiához/politikához/Istenhez fordulhatsz ha bízol benne. Azt is szabad tehát hogy politikát kovácsolsz az ügyedbôl. ekkor a politika szintjére tereled az ügyedet. S ha politika felkarolja azt akkor a politika terén kell meggyôzni az embereket. Ilyenkor egy politikai megoldás születhet. Egy cigánypárt is vezetheti vagy befolyásolhatja az országot demokratikus alapon.

Ha valaki akkor sem tud megbékélni a helyzettel akkor a kivándorlás jöhet szóba. És ha nagy az elégedetlenség akkor egy forradalom jöhet szóba a hatalom megszerzése céljából. A célja egy cigány állam megteremtése lenne.

Arra azonban nincs példa hogy csak álmodozunk/vitatkozunk/kellemetlenkedünk és valami más majd megteremti a kedvezô körülményeket a számunkra. Az emberi jogokat is ki kell harcolni.

Az utolsó elkeseredett lehetôség a gerillaharc vagy a civil engedetlenség. A célokat kell itt jól megfogalmazni – az elégedetlenség okait, új programját/értekrendjét stb különben a társadalom csak visszaütni tud.

A következményekkel azonban mindég számolni kell.

netkobzos