British Museum
Dátum: 2005. december 26. hétfő, 15:51
Rovat: Londoni nevezetességek


BRITISH MUSEUM

252 éve, 1753-ben alapították - II. György angol király jóváhagyásával - a British Museum-ot, a világ legrégebbi nemzeti múzeumát. A gyűjtemény javát Sir Hans Sloane londoni orvos hagyatéka képezte, >>>

British Museum



British Museum

252 éve, 1753-ben alapították - II. György angol király jóváhagyásával  a British Museum-ot, a világ legrégebbi nemzeti múzeumát. A gyűjtemény javát Sir Hans Sloane londoni orvos hagyatéka képezte, aki maga ajánlotta fel körülbelül 71 ezer növényt és állatot képező gyűjteményét a brit nemzetnek. Cserébe nem kért mást, csak 20 ezer fontot utódai, örökösei számára. A British Museum 1759. január 15-én nyitotta meg kapuit Bloomsbury-ben.
Hihetetlen mennyiségű és fantasztikus kiállítási targyai lenyűgözik a látogatót. Itt található például a Codex Alexandrinus (Alexandriai Kódex), hogy csak egyet említsünk a megszámlálhatatlan látnivaló közül. A Codex Alexandrinus 65v foliója, mely a Lukács evangélium végét tartalmazza. Megfigyelhető a képen a minden bibliai könyv végét díszítő motívum is. A Codex Alexandrinus, azaz az Alexandriai kódex, egy a Kr. u. V. századból származó görög nyelvű kézirat, a Codex Vaticanum és a Codex Sinaiticus mellett a Biblia legrégibb és legtekintélyesebb kéziratainak egyike. Eredetileg az alexandriai pátriárka könyvtárában őrizték, innen kapta a Codex Alexandrinus - Alexandriai Kódex

innen kapta a nevét. Feltehetőleg a készítési helye is Egyiptom volt. A kódex jelölése a szakirodalomban: A vagy 02. A 773 fennmaradt folión kisebb hiányoktól eltekintve a Biblia katolikus kánon szerinti teljes görög szövege, ezen belül a Szeptuaginta-féle Ószövetség olvasható. Az Újszövetség 143 foliót tesz ki. A kódex hézagosan tartalmazza a Máté és János evangéliumot, valamint a Korintusiaknak írt 2. levelet. A szentírási könyveken kívül tartalmazza Római Szent Kelemen Pápa levelét, valamint egy homliliát, mely Kelemen 2. levele címet viseli. A kódex mérete 32,1x26,4 cm. A szöveg két oszlopba , oszloponként 46-52 sorba, barna tintával íródott. Az evangéliumok szövege a bizánci, a levelek szövege az alexandriai szövegcsaládba tartozik. Folyamatosan írt szöveget tartalmaz (scriptio continua), az ószövetségi idézeteket jelzi. Úgy tűnik, hogy 5 kéz dolgozott rajta, az Ószövetségen 2, az Újszövetségen 3. A Codex Alexandrinus volt az első nagybetűs kódex, mely világszerte ismert volt. Amikor Cyril Lucar, alexandriai Pátriárka Konstantinápolyba költözött, magával vitte ezt a kódexet. Ő ajándékozta I. Jakab angol királynak, aki mielőtt átvehette volna, meghalt. Így kapta meg 1627-ben I. Károly angol király. A kódex a British Museum egyik büszkesége. 1973-ban a British Museum és a British Library egyesült, így most a könyvtár őrzi a Codex Sinaiticus-szal együtt ezt a kódexet is.

British Museum

Az évente ötmillió látogatót vonzó British Museum a személyzet és a látogatók által egyaránt használható interaktív technológiákat keres, ezért vizsgálják a vezeték nélküli hálózatok és PDA-k - különösen a látogatók általi - használatának lehetőségét. Az egyik alternatíva, hogy a látogatókat ellátják egy olyan hardvereszközzel, amely egy kiállított tárgy megközelítésekor képes a lényeges információk fogadására és átadására. Ennek megvalósítása érdekében az intézmény egy Cisco berendezésekre épülő gigabites Ethernet-környezetet telepítettek a régebbi ATM- (Asynchronous Transfer Mode) hálózati infrastruktúra kiváltására. A vezeték nélküli technológia óriási előnye, hogy lehetővé teszi a nagy sávszélességű kapcsolatot, anélkül, hogy az épületet a kábelek miatt meg kelljen bontani, ami egy műemlék jellegű épületnél fontos szempont.

A múzeum jelenleg is alkalmaz vezeték nélküli hálózatokat. Az ezredfordulóra elkészült felújítás óta a British Museum olyan események helyszínéül szolgált, mint például az idei Booker díj - a legrangosabb irodalmi díj Angliában – átadási ünnepsége. Ezen az eseményen a sajtószobában vezeték nélküli hálózatokat használtak az újságírók kiszolgálására. British Museum






A cikk tulajdonosa: Magyarok Londonban. London-Budapest
http://www.magyaroklondonban.com

A cikk webcíme:
http://www.magyaroklondonban.com/modules.php?name=News&file=article&sid=8