Greenwich
Dátum: 2006. január 15. vasárnap, 11:32
Rovat: Londoni nevezetességek


Greenwich, ahol kelet és nyugat találkozik

Greenwich
neve fogalommá vált az elmúlt évezred utolsó harmadában. A csillagászat, térképészet és geográfia egyaránt kultikus helyként tartja számon, ahol kelet és nyugat, a két félteke találkozik. >>>
Greenwich


Greenwich

Greenwich neve fogalommá vált az elmúlt évezred utolsó harmadában. A csillagászat, térképészet és geográfia egyaránt kultikus helyként tartja számon, ahol kelet és nyugat, a két félteke találkozik. Szakmabelieknek zarándokhely, turisták számára pedig misztikus látványosság a Királyi csillagvizsgáló fő teleszkópjának megtekintése. A történet kezdete egészen Kolumbusz koráig nyúlik vissza, amikor a földrajzi felfedezések mind pontosabb és megbízhatóbb helymeghatározást igényeltek.A földrajzi szélesség már régóta nem jelentett problémát, hiszen az könnyen meghatározható a Sarkcsillag horizont feletti magasságából. Annál keményebb dió volt viszont a másik koordináta megfejtése.

A földrajzi hosszúság meghatározása során egy szélességi körön fekvő pont rögzítéséhez vagy ismernünk kellene az ugyanazon köríven lévő kiindulópont viszonyított távolságát, vagy a két pont felett az égitestek delelésének azonos időrendszerben mért időkülönbségét.Sokáig csak az előbbi megoldást lehetett gyakorlat-ban alkalmazni. A nyílt tengeri utakon az irány, az idő és a sebesség összevetéséből határozták meg a hajók földrajzi helyzetét, ám ez rengeteg bizonytalanságot okozott. Greenwich
Greenwich óra

A tordesillasi szerződés (1494) értelmében a pápa a Zöld-foki-szigetektől 370 legua távolságban húzódó hosszúsági körtől nyugatra eső területek birtoklási jogát Spanyolországnak, a keletre fekvőkét pedig Portugáliának ítélte meg. A gond csupán az volt, hogy senki nem tudta, hogy pontosan hol fut a megállapított délkör, ezért III. Fülöp spanyol király ennek meghatározására 6000 dukátot ajánlott fel.

Galileo Galilei (1564-1642) szellemes javaslattal állt elő. A Jupiter általa felfedezett négy holdjának a bolygó mögött való eltűnési, illetve előbukkanási idejét tartalmazó táblázat segítségével a világ bármely pontján észlelhető jelenség időpontja és a helyi idő különbségéből kiszámítható a földrajzi hosszúság-különbség. Gallilei elképzelése nem talált megértő fülekre a spanyol udvarban. Tervét Giovanni Dominico Cassini (1625-1712) fejlesztette tovább és egy könyvet szerkesztett, amelyben a Jupiter-holdak mozgásait másodperc pontossággal közölte, táblázatos formában. Ezzel forradalmasította a világ térképésze-tét, de a módszer továbbra is csak szárazföldön volt alkalmazható, mivel az imbolygó hajófedélzeten képtelenség volt az ingaórát használni.

Galileo Galilei
Angliában II. Károly 1675-ben határozatot hozott egy obszervatórium megépítésére a greenwich-i park területén, a pontos csillagászat és hajózás, valamint a földrajzi hosszúság megállapítására. Első igazgatójának és királyi csillagásznak John Flamsteedet (1646-1719) nevezte ki. Számos sikertelen próbálkozás után a parlamenti bizottság egy tengerre vihető pontos óra megalkotásában látta a megoldást, ezért pályázatot írtak ki.
John Harrison Kereken 20 000 fontot helyeztek kilátásba annak a feltalálónak, akinek szerkezete a hajó helyzetét fél percen belüli  pontossággal meg tudja határozni. Egy Yorkshire grófságból származó ácsember, bizonyos John Harrison, 1728-ban sikerrel kecsegtetető találmánnyal állt elő.
Újfajta gátszerkezetet épített, amely szabályozza az inga járását, megalkotta a több fémből készített ingát, amelynek hossza a hőmérsékletváltozással nem módosul. Többszöri átdolgozás és továbbfejlesztés után, csak 25 évvel később fogadták el művét, miután a próbaúton az óra két hónap elteltével is csupán 4 másodperc eltérést mutatott. A greenwich-i intézetben végzett nagyszámú megfigyelés és adat felhasználásával, 1765-től kezdve Tengerészeti Évkönyv (Nautical Almanach) sorozatot indítottak, ami mind a mai napig fontos kelléke bármely hajónak. A könnyen kezelhető összeállításban a hosszúság- és szélesség meghatározását segítő adatok találhatók.Mivel az adatokat a greenwich-i délkörre vonatkoztatva közölték, jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy ezek a tengerészek körében egyre népszerűbbé váljanak. Harrison ingaórája

Több, mint egy évszázaddal később a Washingtonban rendezett meridián konferencia végre meghozta a sokak által oly régóta várt megállapodás. A Washingtoni Nemzetközi Egyezményben (1884) a következő fontosabb alapelvek lettek deklarálva:

 

Az egész világon egységes és egyetlen kezdő meridiánra van szükség a létező számos különböző helyett.

A világ standard szerint, a kezdő meridián (az Északi és Déli sarkot összekötő délkör; hosszúsági kör; 0°) a greenwich-i obszervatórium fő teleszkópján fut keresztül. Ettől a vonaltól kell számítani a keleti és nyugati hosszúságokat egészen 180°-ig.

Minden ország elfogadja az egyetemes nap fogalmát (universal day), ami nem más mint a középszoláris nap (Mean Solar Day), amely Greenwich-ben éjfélkor kezdődik és 24 órából áll.

Millennium Dome

A tengerészeti és csillagászati nap az egész Földön ekkor veszi kezdetét.

Greenwich félszigeten található Millennium Dome. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy miért éppen itt kerül megrendezésre a hivatalos Millenium megnyitó, szilveszter éjszakáján.

Az angliai Greenwich, London egyik belső választókerülete a Temze déli kanyarulatánál. Gazdag történelmi emlékekkel rendelkezik: itt született többek között VIII. Henrik király és leánya Mária királynő (Bloody Mary), valamint I. Erzsébet is(The Virgin Queen). Számos híresség fordult meg itt Nagy Péter cár-tól, Charles Dickens-en át Bob Hope-ig. A város, mely több kisebb település együttese, régóta jól ismert tengerészeti és katonai vonatkozásait tekintve. Humphrey Plantagenet, Gloucester hercege, 1433-ban csatolta a palotához a Greenwich Park-ot. Szintén a herceg nevéhez fűződik a Wren által tervezett, a folyó felett magasodó északra néző domb tetejére építetett óratorony is. Az observatórium, tetején a boltozatos Octagon Szobával, az egykori óratorony helyén épült a 17. században. Hivatalos funkcióját 1957-ig töltötte be, azóta a csillagvizsgáló máshova költözött, az épület pedig múzeumként működik, amit 1993-ban teljesen felújítottak. A parkot, amelynek területén A Királyi Csillagvizsgálón (Royal Observatory) kívül a Nemzeti Tengeri Múzeum (National Maritime Museum) és a Királyi Tengerészeti Főiskola (Royal Naval College) is található, az UNESCO 1997-ben világörökséggé nyilvánította.

 

Forrás:

Klinghammer I. - Papp-Váry Á.: Földünk tükre a térkép

Gondolat Kiadó, Budapest, 1983. 385 o., 262 ábra







A cikk tulajdonosa: Magyarok Londonban. London-Budapest
http://www.magyaroklondonban.com

A cikk webcíme:
http://www.magyaroklondonban.com/modules.php?name=News&file=article&sid=22